A HIT MUNKAKÖRI LEÍRÁSA

Titkon, végy az Igéből kijelentést. Mikor senki sem lát, csak Istennek élj. 
Ne a környezeted vezéreljen, ne a tömeg, ne a többiek útját kövesd. 
Se jobbra, se balra el ne térj attól, amit az Úr leírt neked.

A kapcsolódó üzenet meghallgatható:

https://youtu.be/9Hf8EDnksFg

A Hit meghal munka nélkül:

DOLGOZZ A SZŐLŐDBEN, HOGY BÁRKI LÁTNÁ – A NÉLKÜL

Magánélet Megújítása Mozgalom

Részletekért olvasd tovább és jelentkezz te is!

https://goo.gl/forms/6TbY1orq8ojVHkQ52

/Olvasd végig a részletekért, kérlek, ezt úgy érdemes!/

Az ige szerint Jézus Krisztus a golgotai keresztáldozatával lefegyverezte azokat a szellemi lényeket, fejedelmeket, uralkodókat, akik az ígéret földjét, az örök élet áldását korábban elzárták előlünk /Kol.2;15). Az Atyához való bemenetel birtokba vétele azonban, ahogy annak idején Józsuéra, Kálebre és a többiekre, úgy most ránk vár. El kell érnünk a hitünknek a célját, a lelkünk (gondolataink, érzéseink, akaratunk) üdvösségét, annak felszabadítását /1.Pét.1;9/. „…hogy az Isten akaratát cselekedvén, elnyerjétek az ígéretet” /Zsid.10;36/.

Vagyis az ígéret birtokba vételéhez a lelkünket, szívünket teljesen Isten igéjének az uralma alá kell tudnunk helyezni. Amiképpen Józsué idejében a kánaáni királyok uralták a földterület városait, ugyanígy birtokolják a hatalmat a Sátán angyali fejedelmei a megváltatlan lélek és szív fölött, mint az ő városuk fölött: „Mint a megromlott és kerítés nélkül való város, olyan a férfi, akinek nincsen birodalma az ő lelkén!” /Péld.25;28/.

A belső emberünk, lelkünk, szellemünk tehát város. Az ígéret birtokba vétele ennek a városnak a visszavételét jelenti a gonosz szellemi erők befolyása, uralma alól. Azok mennek be tehát az örök élet ígéretébe, akik visszafoglalják a Sátántól, e világ fejedelmétől a személyiségüknek, identitásuknak a városát, a gondolataikat teljesen Isten igéjének uralma alá vonják, és tökéletes szívvel engedelmeskednek neki. Ahogy az első számú parancsolat szól: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből” /Máté22;37/.

A Luk.11;21-22 szerint a sötétség világbirodalmának láthatatlan uralkodói felfegyverezve és teljes készültségben őrzik a saját városaikat Jézus Krisztusnak a golgotai kereszten aratott győzelmének a birtokba vételéig, ahol a Megváltó megteremtette számunkra a lehetőséget a város minden kerületének a bevételéhez, elfoglalásához. Ehhez a Jézus Krisztus győzelmébe vetett hit által már szükség van a mi közreműködésünkre, munkánkra, harcunkra: „Mert Istennek valamennyi ígérete ő benne lett igenné és ő benne lett Ámenné az Isten dicsőségére mi általunk” /2.Kor.1;20/. „Mert Isten munkatársai vagyunk” /1.Kor.3;9/. „Harcold meg a hitnek szép harcát, nyerd el az örök életet” /1Tim.6;12/.

A megtérés és újjászületés áldásában megkaptuk tehát az új életet, amely rendelkezik azzal a hatalommal, hogy Isten Fiává váljon /Ján.1;12/. A hatalommal pedig a mi felelősségünk élni, hogy felépüljünk Istennek szellemi házává, azzá a szent templommá, amelynek eltervezett bennünket, az Ő szent papságává /1.Pét.2;5/, akik hordozzuk az Ő szent jelenlétét és elszakítjuk magunkat a gonosz, jelenvaló világtól /Apcsel.2;40/.

Józsué győzelmének a kulcsa abban volt, hogy a nép minden tagja, minden személy külön-külön, egyénileg, a saját magánéletét, lelkét, gondolkozásmódját, kapcsolatait, családját, munkáját, szabadidejét, cselekedeteit alárendelte az Úr Igéjének. Amíg a Krisztussal való azonosulás által nem halsz meg teljesen ennek a világnak a lelkedben és a privát életviteledben, addig semmilyen egyházi szolgálat nem tehet sikeressé az ígéret birtokba vételében. Amíg a mindennapokban nem győzöd le a régi természeted Istentől elidegenedett szokásait, világi céljait és időtöltéseit, addig a városod idegen uralom alatt áll és marad, mert ez a harc a saját lelked városánál kezdődik, ez Jerikó, ebből semmit nem tarthatsz meg magadnak.

Amikor a Kánaán városait uraló ellenséget a honfoglaló izraeli nép „fegyver élére hányta” /pl. Józs.10;28/, akkor az eredeti héber szöveg az újszövetségi keresztáldozatra utaló szavakat használ: átüt, átdöf, átszúr. A belső emberünk városrészeinek a visszafoglalásához a megtérés és újjászületés után szükségünk van a mindennapi magánéletünkben a régi szokások, időtöltések, a világhoz kötődő haszontalan tevékenységek megfeszítésére, halálba adására, hogy ítéletre adva azokat Jézus Krisztusban át legyenek szúrva, döfve és így ki legyenek végezve, „fegyver élére hányjuk” azokat, és visszafoglaljuk az életvitelünket, cselekedeteinket, időbeosztásunkat az Isten igéje számára. Így vesszük birtokba az örökségünket, lelkünk üdvösségét. Az Isten igéje olvasásának, megértésének és megőrzésének teljesen átadott életvitel az, amely esetén Isten harcol mi értünk és Ő szerzi meg a győzelmet számunkra /Józs.23;5-13/. Ha ezt nem tesszük meg, Ő sem harcol értünk!

„Mert a mi vitézkedésünk fegyverei nem testiek, hanem erősek az Istennek, erősségek lerontására; Lerontván okoskodásokat és minden magaslatot, amely Isten ismerete ellen emeltetett, és foglyul ejtvén minden gondolatot, hogy engedelmeskedjék a Krisztusnak” /2.Kor.10;4-5/. Ha mi nem a testi ember érdeklődési köre szerint járunk, hanem a hétköznapi életmódunkban megfeszítjük az e világi egyéniségünket és átadjuk az életünket az ige iránt való engedelmességnek, akkor ez válik hatékony fegyverré Isten számára, amely által a személyiségünket uraló gonosz szellemi lények erődítményei leomlanak bennünk, mint ahogy leomlottak Jerikó falai is. Az örökségünk birtokba vételének fegyvere tehát az, hogy azonosulva Jézus Krisztus keresztre feszítésének áldozatával, minden nap újra és újra meghalok ennek a világnak, az anyagi javaknak, a kultúr-programoknak, a természetes kapcsolatoknak, a világi ünnepeknek, saját magamnak és ennek megfelelően hozok döntéseket az időm beosztásával, tevékenységeim megválasztásával, találkozóim szervezésével, kommunikációmmal kapcsolatban. Mindent alárendelek az igével való közösség folyamatos fenntartásának. „…hanem szánjátok oda magatokat az Istennek, mint akik a halálból életre keltetek, és a ti tagjaitokat igazság fegyvereiül az Istennek” /Róma.6;13(b)/.

A Róma12;2 ugyanezt a gondolatot így folytatja: „És ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el a ti elméteknek megújulása által, hogy megvizsgáljátok, mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata”.

A hangsúly azokon a világi tevékenységeken van, amelyek formálisan, ránézésre nem feltétlenül számítanak bűnnek. Egyszerűen a világ szokásrendszerébe tartoznak, mint például filmek nézése, részvétel kulturális programokon-találkozókon, internet-számítógép lehetőségei, emberi kapcsolatok, munka, családi élet, utazás, ünnepek megtartása, olvasás. Belső emberünkre ezeken keresztül a világhoz való kötődés, annak kultúráján keresztül pedig e világ szelleme hat, hogy elidegenítsen az isteni élettől, Isten szentségétől /Ef.4;17-20/, és kiszolgáltassa mennyei, új életünk városának örökségét e világ szellemi fejedelmének, a Sátánnak, és az ő birodalma láthatatlan urainak, erősségeinek /Ef.2;2/ - a kananeusoknak. Az e-világ számára történő keresztre feszítésünk nélkül nincs győzelem a bűn felett, a bűn mindig vissza fog tudni jönni a világhoz való ragaszkodásunk miatt. A bűn feletti győzelem viszont a kulcs az örök örökségünk birtokba vételéhez, mivel Isten szent, és szentség nélkül senki sem látja meg az Urat /Zsid.12;14/. Először tehát a világi életmód felett kell hatalmat vennünk, hogy a bűn ne tudjon vissza-vissza térni az életünkbe. Ez az út ahhoz a szentséghez, amely szentségben lakozik az Isten, ahol van a mi örökségünk földje, az Isten országa.

Az ígéret földjére való bemenetelhez tehát nem a formális összefogás, nem az intézményi-felekezeti összetartozás, nem egy klérusi hivatal szolgálata és nem az anyagi eszközök bevetése vezetnek. Még csak nem is a világgal való kiegyensúlyozott kulturális, politikai, gazdasági viszony. A magánélet Istennek történő tökéletes odaszentelése nélkül hamis minden evangelizálás /Máté23;15/, gyógyítás, démonűzés és csalás minden tanítás, mert az Isten szava iránt való engedelmesség nélkül az csupa bálványimádás és varázslás /1.Sám.15;22-23./.

Így tehát én a magánélet megújítását hirdetem az Igének való folyamatos alárendelés és szófogadás számára. A hétköznapok életvitelének hozzá szabását, illesztését az engedelmességemhez elegendő mértékű bibliaolvasásnak, ige-tanulmányozásnak, hogy értsem Istennek akaratát rám vonatkozóan. Az Igével olyan állandó közösség kiépítését, hogy azon keresztül valóban benne éljek Isten szent jelenlétében és Ő legyen az ige kerítésén keresztül a védőfal körülöttem, és az, aki harcol értem.

Ezen az úton járok egy jó ideje és ebbe a közösségbe hívlak téged is. Isten e szent hajlékának építésébe. Amelyben nem az számít, hogy hányan és kik szerint vagyok elfogadott keresztény, hanem az, hogy Isten előtt az vagyok. Az számít, hogy Ő velem van, ahogy azt megígérte: „Aki ismeri az én parancsolataimat és megtartja azokat, az szeret engem; aki pedig engem szeret, azt szereti az én Atyám, én is szeretem azt, és megmutatom magamat annak” /Ján.14;21/.

„Építs a magánéletedből templomot az Úrnak, és ezt kapcsold össze más magánéletek templomával!”

A teljesen Isten Igéjének odaszentelt magánélet építő köveiből tud felépülni Istennek szent temploma, háza /1.Pét.2;4-5/. Ezek az építő kövek az igazság iránt való tökéletes engedelmességre átadott lélek által kapcsolódnak össze Istennek szeretetében, szellemben /1.Pét.1;22/. A kövek egymásra épülését nem intézményi, vagy földrajzi és nem természetes szintű kötelékek hozzák létre. Az természetfeletti és szellemi /1.Kor.12;13/. Én erre az építkezésre inspirállak, invitállak!

Kész vagy-e arra, van-e benned indíttatás, törekvés, vágy; érzed-e a szükségét annak:

1.    hogy a magánéletedet, a lelkedet az eddigieknél jobban átadd Istennek?

2.    hogy ehhez fokozatosan átadd a magánéleted területeit, idejét az Igének?

3.    hogy a világhoz való kötődéseidet fokozatosan felszámold azért, hogy birtokba vedd az ígéretedet?

Ezen az úton tudsz bemenni már most, itt a Földön az Atya szent jelenlétének sátorába, az örök városba és birtokba venni az örökségedet. Nekem azt mondta az Úr, hogy ennek az ideje elérkezett. Akik teljesen oda szentelik magukat a privát életükben az igén keresztül engedelmességre Istennek, azok veszik birtokba az örök életet.

Neked önként, szabad akaratodból kell megadnod a válaszokat ezekre a kérdésekre.

Az úton akkor tudsz végig haladni, ha saját elhatározásodból, Isten indíttatására teszed. Én ezen az úton inspirálni, támogatni tudlak és együtt munkálkodni veled. Ha ez mellett döntesz, soha, semmi nem lesz számodra később sem kényszer, te döntöd el, hogy mivel kapcsolatban fogadsz el segítséget és mivel kapcsolatban nem igényled. Ez a te utad. Az elinduláshoz azonban nélkülözhetetlen a saját elhatározásodból, hitedből, isteni inspirációra történő elköteleződés a cél mellett.

Amiben támogathatlak:

1.    Kérdések (kérdőív), amelyeket feltehetsz magadnak, hogy megtaláld a változtatni valókat az életedben

2.    A kérdésekre adott válaszaid feldolgozása, visszajelzés, a teendők megfogalmazásának segítése

3.    Tapasztalat, hogyan változtathatsz

4.    Inspiráció a folytatáshoz írások és ige megosztások által

5.    Gyakorlati technikák, amelyekkel biztosítható a hétköznapi életben az Igével való folyamatos közösség fenntartása

6.    Közösség azokkal a személyekkel, akik Isten munkatársaiként csatlakoznak hozzánk

7.    Új perspektíva Isten munkájában

8.    A megismert új formákon keresztül te is segítője lehetsz másoknak, építője mások megújulásnak (ismerősök, hozzátartozók, az ország…)

9.    Megtisztelő kérdéseidet természetesen szintén felteheted

1. A lehetőségekhez mérten a későbbiekben személyes találkozók is elképzelhetőek

Az országban már működik néhány, kis létszámú csoport a fent felvázolt szemléletnek megfelelően.

Ha egyetértesz, jelezd, kérlek részvételedet és elköteleződésedet a cél és munka mellett az alábbi linken: 
 https://goo.gl/forms/6TbY1orq8ojVHkQ52

A témához kapcsolódó, inspiratív és buzdító üzenet meghallgatható:

https://youtu.be/9Hf8EDnksFg

 

Köszönöm megtisztelő bizalmadat!