ŐRIZD MEG A SZÍVEDET !



A keresztény hitélet közösségi gyakorlása becsapásnak, megtévesztésnek lett a meleg ágya, aminek elfogadása miatt a galáciabeli hívők Pál apostol szerint ostobává váltak (Gal3;1). Mi is történt?
A fokozatosan egyre inkább középpontba kerülő külsőségek, formalitás, emberi tanítások és szabályok eltompították Krisztus, a megfeszített látását. Annak a közvetlen szellemi ismeretét, szemlélését, aki a Magasságban, még a teremtés előtt örömmel fogadta az Atya tervét az emberek, a világ megváltására vonatkozóan. Aki boldog volt, amikor előre tekintve látta a neki szerelmes társul teremtendő embereket. Vágyta és várta a pillanatot előre, hogy megtegye az Atya akaratát és oda adja majd magát értünk, akikbe már a teremtés előtt beleszeretett. A döntés tehát mindennek a megteremtése előtt már megszületett! Az idők végén pedig az Isten Fia eljött odafentről és azt beteljesítette. A megtestesülésben és keresztáldozatban mindenről lemondott azért, hogy továbbra is egyedül az Istennek való engedelmesség maradjon a természetfölötti tápláléka és itala, ami megelégíti. Istennek a bűnnel szembeni örök ítéletét végrehajtotta, hogy mi is ő vele együtt, azonosuljunk Istennek a bűnnel szembeni ítéletével és azt elfogadva térjünk rá az Igazság útjára, engedelmeskedjünk Istennek önként tett és vállalt, örökre elkötelezett odaszánással, amiképpen azt a Fiú, a Krisztus is tette.
Erről, a teljes szívből vágyott, kívánt és örökre elkötelezett engedelmességnek az útjáról térítette le a galatákat a vallásos csalás, az üres formalizmus és az emberi szolgálatok, tanok központba helyezésének hazug csalása, hitetése, képmutatása. Elidegenítette a hívők szívét az Igazsághoz való ragaszkodás áldozatvállalásától. A pusztán formális istentisztelet legalizálásával megengedte a szíveknek azt a szabadságot, hogy az egyetlen Isten mellett és helyett más dolgok is helyet kapjanak az emberi szív közepében. Vagyis a szívből jövő bálványimádás szabadságának hamis evangéliumát hirdették bibliai formák és külsőségek őrzésének a leple, álcája alatt, a törvény betűjének kimeszelt koporsójába rejtve.
Az 1.Sámuel 15;22 szerint az egyetlen elfogadható istentisztelet az Isten szava iránt való engedelmesség, az Úr igéjére való odafigyelés, megértés, felfogás és szófogadás. Salamon a Példabeszédek 4,20-23-ban elmondja, hogy ez csak úgy történhet meg, hogy a szívünk közepében folyamatosan megőrizzük az Isten igaz ítéleteit és vele együtt megítéljük a szívnek, a léleknek és a testnek mindazokat a hamis törekvéseit, szándékait, céljait, amelyekkel az egyetlen igaz Isten helyett valami vagy valaki másnak akarunk szolgálni (Zsid.4;12). Sámuel próféta az Isten jelenlétének a hiánya miatt siránkozó népnek azt mondja az 1.Sámuel 7;3-ban, hogy ha teljes szívükből odafordulnak az Úrhoz és a szívük közepéből elvetik mindazt, ami nem kizárólag és csak  az Isten igaz ítéleteivel való azonosulás, akkor az Úr megmutatja magát nekik.
Az egyetlen eredményes és célba érő istentisztelet tehát az, hogy a szívem teljességét, közepét, centrumát minden cselekedetemben az Isten szava iránt való odafigyelésre, megértésre és szófogadásra adom át. Odaszánom a tagjaimat az Ige meghallásának és cselekvésének a hitből épített oltárára, hogy a természetes dolgok megtétele közben se legyen semmi, ami e világból ettől engem a szívemben eltérít, elfordít. Az igaz istentisztelet az szüntelen áldozat, a világi teendők közben is a szívemben zajlik, ott forgatom az igét, hallgatom az Úr kijelentését, hogy mit szól hozzám, hogy megértsem az Ő igazságát és megtartsam parancsolatát. A világi teendők végeztével nem a világhoz fordul kikapcsolódásért, hanem tovább folytatódik most már a testrészeimet is átadva, szemeimet az Ige olvasására, az Igén való gondolkozásra, számmal kimondva a szavait imában vagy másokkal megosztva. Amikor közlekedem, akkor belülről szól hozzám és irányít: mi az, amire szemeimet odafordítsam, mi az, amire ne; kivel és milyen céllal találkozzak és kivel ne; milyen programot tervezzek be az életembe és milyet ne. Mindezeket alárendelem annak az egyetlen, teljes szívemből jövő vágynak, elhatározásnak és elköteleződésnek, hogy az Isten igazságával megegyezően cselekedjek és engedelmeskedjek az Ő akaratának. Amiképpen Jézust, úgy engem is csak ez legyen, ami megelégít, az egyedüli táplálék, amitől megelégszik bennem a szívem és lelkem.
Ezért halt meg az Úr Jézus Krisztus! Azért, hogy szívem közepéből, teljes szívemből, önként, vágyva és kívánva engedelmeskedjem az Isten akaratának. Nem kényszerből, hanem szeretet által. Őszintén járva egyenesen az Ő igazságában, elítélve a bűnt vele együtt és általa, hirdetve minden embernek a megtérés lehetőségét a bűnöktől való szabadulás átvételére és az örök élet ajándékának elfogadására.
Ezért kell kijönnie minden galáciabeli hívőnek a formalizmus és hamis szabadság törvénykezéssel elleplezett hitetéséből, becsapásából. Az Isten helyett embereknek való engedelmességből és az Isten tetszése helyett emberek tetszésének a kereséséből.
János apostol 2 dolgot is mond a hamis szolgálatok által leigázott és becsapott hívőknek, akiket a hamis pásztorok elzártak és elszakítottak az Isten szeretetétől.
Először: „Nem abban van a szeretet, hogy mi szerettük az Istent, hanem hogy Ő szeretett minket, és elküldte az Ő fiát engesztelő áldozatul a mi bűneinkért” (1Ján.4;10).
Ennek a csodálatos igazságnak a látásától fosztották meg a galáciabeli hívőket azért (!), hogy ne tudják viszont szeretni az Istent a megtérés, újjászületés és szüntelen Istennek áldozott szív hitből fakadó áldozata, istentisztelete által, a hit cselekedetein keresztül a mindennapokban.
János ugyanis néhány verssel később így folytatja: „Mi szeressük Őt; mert Ő előbb szeretett minket!” (1Ján.4;19).  Van tehát helye a mi részünkről történő viszonzásnak, odaszánásnak, engedelmességnek, ami csakis szívből, sőt csak teljes szívből elfogadható Isten számára. A módját pedig szintén elárulja:
„Aki pedig megtartja az Ő beszédét, abban valósággal teljessé lett az Isten szeretete. Erről tudjuk meg, hogy Ő benne vagyunk” (1.Ján.2;5).
Ehhez kapcsolódóan fogalmazza meg Péter apostol is az egyházban egyedül elfogadható testvéri kapcsolat alapját:
„Lelketeket az igazság iránt való engedelmességben képmutatás nélkül való atyafiúi szeretetre tisztítván meg a Szellem által, egymást tiszta szívből buzgón szeressétek” (1.Péter1;22).



A témához kapcsolódóan a Biblia-Körben elhangzott igehirdetés meghallgatható.
Az oldal tetején, a jobb felső részen, a profil kép fölött található a link elérése.

Youtube elérés: