HOL VAN A KENET? ... HÁT, ITT ...

„És nektek kenetetek van a Szenttől…” /1.Ján.2;20/. A kenet tehát nem másoktól (emberektől, szolgálatoktól, felekezetektől) szerezhető be, hanem a Szenttől. Tőle nekem és neked is van/lehet kenetünk. Az okos szüzek maguk gondoskodtak arról, hogy lámpásaikhoz olajat is vigyenek edényeikbe. Azok az ostoba szüzek, akik másoktól akarták azt beszerezni, lemaradtak a Vőlegény érkezéséről /Máté.25;1-13/. A szőlőtőnek az olaja vajon hogy tud megmaradni bennem, a szőlővesszőben? /Ján.15;4-10/

Paradigmaváltásra van szükség a hívő gondolkodásban. A kenet nem egyenlő a tömeggel, csarnokokkal, „szolgálatokkal”, közismertséggel.

Hogy a látványosság és külsőségek mögött miért nincs ma ott az igazi, szent kenet, arra a válasz: Laodiczea, az utolsó idők egyházának megkövéredett szellemi állapota.
Amely azt gondolja magáról, hogy minden rendben van vele és nincs szüksége semmire.

DE! Most figyelj, mert most jön a lényeg!

Amíg ezt nem vonatkoztatom saját magamra, addig Laodiczea képmutató hívője vagyok és maradok. Amíg a bibliaismeret, a felekezeti tagság, a végzett szolgálat elhiteti velem, hogy ettől vagyok valaki, és ettől méltó vagyok az Isten országára, addig önbecsapásban élek.
A mindennapok rutinja, egy fajta materialista kiszámíthatóság, az anyagi világ befolyása ugyanúgy napról-napra megkeményíti az emberi szívet.

Fel kell ismernem, hogy a rászoruló én vagyok!

Nincs kivétel, mindenkire igaz ez!

Nekem kell könyörületért folyamodnom, nem másoktól kell ezt elvárnom.
Jakab mondja: „Isten a kevélyeknek ellenük áll, az alázatosoknak pedig kegyelmet ad” /Jak.4;6/. Vagyis olajat.

Az okos szűz felismeri szellemének a nincstelen, koldus állapotát és azzal a Szenthez fordul segítségért és irgalomért könyörög nála. Így folyik rá az olaj és kerül bele az ő edényébe.

„Járuljunk azért bizodalommal a kegyelem királyi székéhez, hogy irgalmasságot nyerjünk és kegyelmet találjunk…”/Zsid.4;16/.

Ne gondoljuk, hogy az üdvösségre automatikusan méltók vagyunk:
„Vigyázzatok azért minden időben, kérvén, hogy méltókká tétessetek arra, hogy elkerüljétek mindezeket, amik bekövetkeznek és megállhassatok az embernek Fia előtt.”/Luk.21;36/

Koldusként kell kérnem és könyörögnöm érte, akkor adatik meg Ő tőle:
„Boldogok a szellemi koldusok, mert övék az Istennek az országa.” /Mát.5;3/

Ezt a koldus állapotot nem ismeri fel saját magában Laodiczea egyházának tagja. Vak ennek meglátására, mert el van telve, meg van elégedve önmagával. Azt gondolja, hogy vele minden rendben van.

Én tehát csak vessző vagyok a szőlőtőn, egy ágacska az olajfán és nem én vagyok a gyökér, aki azt hordozom. /Róm.11;16-20/ A gyökér maga Jézus Krisztus.

A felkent maga a Messiás: „A Názáreti Jézust, mint kente fel Őt az Isten Szent Szellemmel…” /Apcsel.10;38/.
„Mert bizony egybegyűltek a te szent Fiad, a Jézus ellen, akit felkentél…”/Apcsel.4;27/.

Az olaj útjában tehát a vallásos elbizakodottság, önhittség és felfuvalkodottság áll, még pontosabban az, hogy mindezt nem veszem észre magamban, álca mögé rejtem és letagadom! Az, hogy magamról többet gondolok, mint aki/ami vagyok.

Az, hogy Jézussal szemben farizeusként viselkedek, és amikor a házamba jön, akkor elé le nem borulok, a lábainak vizet nem adok, könnyeimmel nem öntözöm, meg nem csókolom és olajjal meg nem kenem. Ez helyett úgy viselkedem, mint ha nem nekem lenne Ő tőle szükségem könyörületre. Mint ha én tehetnék érte valamit, mint ha ő szorulna rá az én segítségemre.

Meg kell értenem, hogy én vagyok Ő nála a koldus és nem fordítva.
Ezt ismerte fel a farizeus házában a bűnös asszony, amikor Jézus lábaihoz borult és könnyeivel áztatta, majd megkente őt olajjal. /Luk.7;44-47/

Ez a nő felismerte abban, akivel találkozott, hogy Ő az, akit az Isten olajjal felkent, és akit segítőül nekünk ajándékozott. Annak, akinek szüksége van rá, aki alázatra jut Ő előtte. Ő elé kell leborulnom és kérnem Ő tőle kegyelmet. Mert csak kegyelemből tartatok meg. És nem dicsekedhetek Ő előtte semmivel. Egyedül az ő kegyelme képes arra, hogy megtisztítsa az én szívemet.

„Igazságban járatja az alázatosokat és az Ő útjára tanítja meg az alázatosokat” /Zsolt.25;9/
Laodiczea ál-kereszténye ma a szamaritánus asszonnyal együtt kérdezi a Messiástól /Ján.4;10-15/:

Hogy adhatnál nekem élő vizet?
Hiszen nincsen felekezeted sem, a kút pedig igen mély.
Vagy nagyobb vagy te Andrew Wommack – nél, Benny Hinn – nél, Joel Osteen – nél?
Többre tartod magadat a katolikusok, protestánsok, karizmatikusok kútjainál?

Jézus pedig ma is ugyanúgy felel:
„Ha ismernéd az Isten ajándékát, … te kérted volna őt, és adott volna neked élő vizet” /Ján.4;10/
„Mindaz, aki ebből a vízből iszik, ismét megszomjazik. Valaki pedig abból a vízből iszik, amelyet én adok neki, soha örökké meg nem szomjazik; hanem az a víz, amelyet én adok neki, örök életre buzgó víznek a kútfeje lesz ő benne.” /Ján.4;13-14/

Farizeusok Egyháza c. üzenet meghallgatható: https://youtu.be/YTb-T9HAuAE



FARIZEUS VAGYOK?

Az utolsó idők farizeusi egyházkorszaka:
Laodiczea – Magyarország / 2017

Lehetek én is farizeus? A hit külső, formai jegyeinek olyan felmutatója, akinek szíve a valóság hiteles ismeretétől mégis teljesen távol van? Aki nem ismeri önmagát, aki becsapom magam? Aki tévesen gondolom, hogy Istenhez közöm van? Ha igen, miből tudhatom? Hogyan kerülhetem el?

Jézus szavai szerint a vámszedők és paráznák megtértek, a farizeusok nem. Ők álca alá rejtették a bensőjüket. A vallási cselekedetek formalizmusának álcája alá.
Vajon Jézus mit lát ma az én szívemben? Álca alá rejtem azt én is, vagy szembe merek nézni vele?

(Az üzenet meghallgatható: https://youtu.be/YTb-T9HAuAE )

Felismertem már, hogy „semmi” vagyok és nem „valaki”? /1.Kor.1;27-28./ Átéreztem már belül, hogy csak koldusként fordulhatok Ő hozzá? /Máté.5;3./ Beismertem már magam előtt, hogy méltatlan vagyok arra, hogy az Ő fiának neveztessem? /Luk.15;19./ Felfedeztem magamban a rászorultságot? Azt hogy nagy bajban vagyok a lényem mindenki előtt rejtegetett valódi részében? Hogy segítségre szorulok, megmentőre?

Vannak-e teljesen lecsendesedett, nyugodt időszakok a napjaimban, amikor semmi után nem kapkodok? Amikor a külső ingerforrásoktól és minden tevékenységtől eltávolodva, a pótcselekvések álarca alól engedem előtűnni a homályból, az álca alól azt, aki ott benn én vagyok? Meg tudom és meg merem tenni, hogy szembe nézek azzal, aki ott mélyen elrejtve valójában megbújik? Be tudom ismerni, hogy ez egy elnyomott, kisemmizett lény, aki senkinek nem kell? Meg tudom alázni magam a valóság e szörnyű, elborzasztó ténye előtt, hogy azt Isten elé tárjam, és könyörületét koldulva elismerjem az Ő jóságát irántam abban, hogy értem – a senkiért, a méltatlanért - meghalt? Azért, hogy nem sújt le rám most sem, pedig tudom, hogy méltó lennék arra?

„És minden utálatosságaidban és paráznaságaidban meg nem emlékeztél a te ifjúságod napjairól, mikor mezítelen és befedezetlen voltál, véredben eltaposva voltál.” /Ezék.16;22/

(Az üzenet meghallgatható: https://youtu.be/YTb-T9HAuAE )

E kor a megnyugodni soha nem képes, bérmunkával igába hajszolt, önmaga bálványozásával mégis permanensen hódítani akaró ál-konkvisztádorok rivalizáló, szürke kis nemzedéke. A divat álcája mögött testüket utcai rohantukban ingyen áruló járó-kelők és elbájolt utazó-közönségük munkába siető szolga hadának parázna generációja.

Ne légy a gépezet része! Állj meg és vonulj ki belőle!

„Csendesedjetek és ismerjétek el, hogy én vagyok az Isten!
Felmagasztaltatom a nemzetek közt, felmagasztaltatom a Földön.” /Zsolt.46;11/

„Mert ezt mondja az Úr Júda és Jeruzsálem férfiainak: Szántsatok magatoknak új ugart, és ne vessetek tövisek közé!” /Jer.4;3/

„Vessetek magatoknak igazságra; arassatok kegyelem szerint! Szántsatok magatoknak új szántást; mert ideje keresnetek az Urat, mígnem eljő, hogy igazság esőjét adjon nektek.” /Hós.10;12/

Hallgasd meg a hozzá kapcsolódó üzenetet!




"EZ AZ A NAP"? - 2017 Tűz koncert - ISTEN IGÉJE TÜKRÉBEN


„…Mert mi szövetsége van igazságnak és hamisságnak? vagy mi közössége a világosságnak a sötétséggel? És mi egyezsége Krisztusnak Béliállal? … Vagy mi egyezése Isten templomának bálványokkal? … Annak okáért menjetek ki közülük és szakadjatok el, azt mondja az Úr…” /II.Kor.6;14-17/
„…Az Isten világosság és nincsen ő benne semmi sötétség. Ha azt mondjuk, hogy közösségünk van vele és sötétségben járunk; hazudunk és nem az igazságot cselekesszük. …Ha azt mondjuk, hogy nincsen bűn mi bennünk, magunkat csaljuk meg és igazság nincs mi bennünk. Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz, hogy megbocsássa és megtisztítson minket minden hamisságtól.” /1.Ján.1;5-9/.

„És hallék más szózatot is a mennyből, amely ezt mondja vala: Fussatok ki belőle én népem, hogy ne legyetek részesek az ő bűneiben és ne kapjatok az ő csapásaiból…” /Jel.18;4/
„És a füstölő szer, amelyet készítesz, az Úrnak szentelt legyen előtted; annak mértéke szerint magatoknak ne csináljatok. Mind az, aki hasonló füstölőt csinál ehhez, hogy azt illatoztassa, irtassék ki az ő népe közül. /2.Móz.30;37-38/
„Szent kenetnek olaja legyen ez nekem, a ti nemzetségeiteknél is…, se ahhoz hasonlót, annak mértékei szerint ne csináljatok: szent az; szent legyen előttetek is. Valaki ahhoz hasonló kenetet csinál, vagy azzal idegent ken meg, kitöröltessék az ő népe közül.” /2.Móz.30;31-33/
„Nádáb pedig és Abihu, Áronnak fiai, vették egyen-egyen az ő tömjénezőjüket, és tettek azokba szenet és raktak arra füstölő szert, s vittek az Úr elé idegen tüzet, amelyet nem parancsolt nekik. Tűz jött azért ki az Úr elől, és megemésztette őket, és meghaltak az Úr előtt. /3.Móz.10;1-2/
Mert azt mondja az Úr:

„És ami lelketekben támadt, semmiképpen sem lesz meg, hogy azt mondjátok: Leszünk olyanok, mint a pogányok, mint a tartományok nemzetségei, szolgálván fának és kőnek.” /Ez.20;32/
„Megszégyenülnek mind a nép miatt, amely nem használ nekik, amely nem segít, és nem használ, sőt szégyenükre és gyalázatukra lesz!” /Ésa.30;5/
Azért, mert: „… ezt mondád: örökre úrnő leszek! Úgy hogy ezekre nem is gondoltál, és nem emlékeztél meg annak végéről.” /Ésa.47;7/
„Tanácskozzatok, de haszontalan lesz, beszéljetek beszédet, de nem áll meg, mert Isten van mi velünk!” /Ésa.8;10/

FELHÍVÁS

Magyarország Teljes Evangéliumi Hívőihez!

Leplezzük le a vallásos becsapásokat!
Emeljünk kerítést az igazság által, ami a tévelygésektől elválaszt!
Ha egyetértesz, támogasd aláírásoddal!
Aláírásoddal elutasítod a bálványimádással kötött hamis megalkuvást, és kiállhatsz a Krisztus iránti egyenesség mellett!

 
Küldd tovább te is teljes evangéliumi hívőknek!


AZ ŐSEGYHÁZI MINTA



Egy teljes evangéliumi közösség működése ma vajon mennyire felel meg az ősegyház elsőként létrejött bibliai modelljének? Hol tartunk ma az első gyülekezet, az Apostolok cselekedeteiben leírt Jeruzsálemi közösség mércéjéhez viszonyítva?
A heti gyakoriságú összejövetelek ma hordozzák-e az akkori folyamatos együttlét elköteleződését? A tized és alkalomszerű adakozás mögött ma ott van-e a világi privát szférának ugyanaz a 100%-os feladása, mint az a kezdetekben volt? 
Izgalmas eljátszani kicsit a gondolattal, hogy vajon akkor is kitöltetett volna a Szent Szellem, ha az első tanítványok nem ilyen elkötelezetten engedelmeskednek a Mester parancsának? Ő ugyanis azt mondta, hogy maradjanak Jeruzsálemben (elszakadva korábbi otthonuktól Galileában) és készüljenek fel a mennyei erővel történő felruházására. Ennek következtében jött létre egy bérelt szálláson egy együttlakásos, bentlakásos közösség. Ez a forma akkor tökéletes kifejezője volt annak, hogy mindnyájuknak megszűnt a világi életmódja és egyetlen célra tette fel az életét, ami természetfeletti. Ennek eléréséért feladta teljes egzisztenciáját és vállalta az ezzel járó kockázatot a hitéért.
Hallgasd meg az üzenetet: 
Sokan persze ma erre azt válaszolják, hogy a Jeruzsálemi gyülekezet egy speciális működési forma volt abban az időben és a Bibliában nincs több hasonló formában működő gyülekezet megemlítve.
Minden esetre, elgondolkodtató tény, hogy a pünkösdi mozgalom, a Szent Szellem újbóli kitöltetése a XX. század elején egy ugyanilyen bentlakásos, teljesen oda szánt közösségből tudott elindulni.
Charles Parham bibliaiskolája 1901 januárjában és William Seymour közössége egy Los Angelesi raktárbérleményben - a híressé vált Azusa utcában - az Apostolok cselekedeteiben leírt Jeruzsálemi gyülekezet mintáján alapult. A bentlakók minden anyagi biztonságot maguk mögött hagyva beköltöztek, elhagyták mindenüket a világban és várták a kitöltetést. Mindent Istenre bíztak és imádkoztak. A levegő állítólag az egész városban izzani kezdett és mindenki érezte, hogy készül valami.
Nem árt, ha a XXI. században élő, Szent Szellemmel betöltött hívőként tudatosítjuk magunkban, hogy mindezt olyan elődeinknek köszönhetjük, akik kifizették érte a bibliai árat és nem a pénzben bíztak. Nem a bővölködés evangéliumát hirdették, hanem a megtérést és mindenükről lemondtak, vállalva a teljes nélkülözést az Úrért. Mert ennyire vágytak rá!
Vajon ma más lehet az ébredés ára?

Hallgasd meg az erről szóló üzenetet!